A multikulturális nevelésről: hogyan jelenhet meg az iskolában?

A multikulturális nevelés-oktatás megjelenése az iskolában


Kozma Tamás (1995) a multikulturális pedagógia céljaként a következőket fogalmazza meg:

  • a több kultúrára épülő személyiségfejlesztés, amellyel a legfőbb cél, hogy a diákok előnyként éljék meg az eltérő kulturális hátteret
  • a kisebbségi kultúra fenntartása, beleértve a vallás, a nyelv, a normák, tradíciók, társadalmi értékek, társas kapcsolatok ápolását
  • átfogó értékek felsorolása, fejlesztése, amelyek mind a kisebbség, mind pedig a többség számára fontosak és értékesek
  • az akkulturáció, azaz a teljes kulturális beolvadás megakadályozása; ezáltal remélhető, hogy a kisebbségek fennmaradnak, kulturális identitásuk megerősödik, fejlődhetnek a többségi környezetben

A multikulturális szemlélet az iskolai nevelési és oktatási tevékenység számos területén megnyilvánulhat. Az alábbiakban azok a multikulturális attitűd kialakulását támogató, az eltérő hátterű és igényű diákok igényeinek kielégítését segítő módszerek, tevékenységek, kommunikációs normák kerülnek bemutatásra, amelyek az egyes szinteken és színtereken megvalósíthatók (Torgyik, 2004).


Gyerekbarát, gyerekekre figyelő pedagógia

  • a gyermek igényeinek iskolai figyelembevétele, befogadó nevelés kialakítása
  • valamennyi tanuló számára egyenlő lehetőség biztosítása a képességei kibontakoztatásához
  • rugalmasság, figyelem, az eltérő igények és szükségletek, tanulási stílusok irányában
  • a humán szükségletekre való odafigyelés és az ezekre adott megfelelő pedagógiai válaszok
  • elfogadó, pozitív iskolai légkör kialakítása, fenntartása
  • a gyerekben rejlő belső motiváció kiaknázása
  • az alapvető kultúrtechnikák (írás, olvasás, számolás) megalapozása, az esztétikus iskolai miliő, mint motiváló erő kihasználása
  • a továbbtanulás elősegítése érdekében kiegészítő, pótló foglalkozások biztosítása
  • ösztöndíjak biztosítása, pozitív példák erősítése, ösztönzése

 
Multikultirális tanterv- és tananyagfejlesztés, taneszközök

  • óvodai, korai fejlesztő programok széles körű terjesztése
  • multikulturális tartalmak beépítése az iskola tantervébe, az egyes tantárgyak anyagába
  • multikulturális tartalmakat megjelenítő tankönyvek, segédanyagok, tanári kézikönyvek megjelentetése
  • a multikulturális tananyagfejlesztés módszertanának megtanítása a gyakorló pedagógusok számára
  • a kisebbségi kultúrát megjelenítő könyvek, gyűjteményes kötetek, kiadványok, ismeretterjesztő anyagok, filmek kiadása
  • az osztályteremben megjelenő különböző tanulási stílusokra való reflektálás a tananyagban
  • a diákok megtanítása a kritikai gondolkodásra

 
Szülőkkel való kapcsolat 

  • az együttműködés minél sokoldalúbb formáinak kihasználása
  • a szülő bevonása az iskola életébe, a család elfogadása
  • a szülői nevelés, a családi háttér partnerként való kezelése
  • tapintatos, elfogadó kommunikáció kialakítása

 
Az iskolavezetés, oktatásmenedzsment, önkormányzati oktatási hatóságok, oktatáskutatók és az osztálytermi klíma

  • az iskola teljes személyzetének – beleértve az adminisztratív dolgozókat és a kisegítő személyzetet is – toleráns, tapintatos bánásmódot, légkört kell kialakítania, az iskolavezetés nem tűrheti el a rasszista, diszkriminatív megnyilvánulásokat, viselkedést a személyzet körében sem; ennek a szemléletnek kell érvényesülnie az oktatási hatóságok, az önkormányzati vezetők és alkalmazottak körében egyaránt
  • kulturális háttérre figyelő oktatási légkör megteremtése
  • a már működő programok adaptálása, sikerének nyomon követése
  • a kutatók részéről folyamatos problémaérzékeny magatartás, a korábbi vizsgálatok, tesztek, eredmények felülbírálata, új oktatáspolitikai stratégiák keresése 


Kihívások

A multikulturális irányzat kevésbé sikeres a közoktatásban, mert

  • nem látható gyakorlati megvalósulása az iskolában,
  • pedagógusok fenntartással fogadják az elméletet.

 
Fontos, hogy segítséget nyújtsanak a pedagógusok számára

  • a fogalmak tisztázásában
  • annak meghatározásában, hogy mit jelent a multikulturális szemlélet általában az iskolai reform számára, illetőleg a speciális területeken
  • abban, hogy miként valósítsák meg saját szaktárgyuk oktatásában (különösen matek, természettudományos tárgyak esetében!)
  • a főáramú társadalmon belüli értékekről, a nemzet ideáljai és a realitás közötti szakadékról való kritikus gondolkodás kifejlesztését segítő módszerek elsajátításában

 

Felhasznált irodalom:


Banks, J. A. (ed.) – Banks, C. A. M. (ass. ed.) (2001): Handbook of research on multicultural education. Jossey-Bass, San Francisco.

Banks, J. A. (2003): Multicultural Education: Goals and Dimensions. 
http://depts.washington.edu/ceterme/view.htm

Czachesz Erzsébet (1997): Multikulturális nevelés (szócikk). In Báthory Zoltán – Falus Iván (főszerk.) (1997): Pedagógiai lexikon. II. kötet. Keraban Könyvkiadó, Budapest, 499–500. o.

Torgyik Judit: Multikulturális társadalom, multikulturális nevelés, Új Pedagógiai Szemle, 2004, 4-5., 4-14



Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Bővebben  Elfogadom