A multikulturális nevelésről: definíció, megközelítési módok, fejlődés, dimenziók

Definíció:

• Banks és Banks (2001) a következő módon definiálja a multikulturális nevelést: „A muktikulturális nevelés a nevelés azon területeként definiálható, amelynek fő célja egyenlő nevelési-oktatási lehetőségek biztosítása a különböző rasszokhoz, etnikai és kulturális csoportokhoz, különböző nemekhez és szociális osztályba tartozó diákok számára. Az egyik legfontosabb célja hozzásegíteni valamennyi diákot ahhoz a tudáshoz, olyan attitűdökhöz, viszonyulásokhoz és képességekhez, amelyek egy plurális, demokratikus társadalom hatékony működéséhez szükségesek, és amelyek a különböző csoportokból származó emberek közötti interakciókat, a kommunikáció sikeres működését segítik annak érdekében, hogy a társadalom és a morál a mindenki számára előnyös, közös jót szolgálja.”
• Czachesz Erzsébet (1997) pedig a következőket emeli ki: A multikulturális nevelés gyűjtőfogalom, amely sokféle, egymástól is igen különböző programot, koncepciót, elképzelést foglal magába, így például a multikulturális kommunikációt, az interetnikus konfliktusmegoldást, a multikulturális tananyagfejlesztést, a kisebbségi kultúrák megismerésének módszertanát, a kisebbségi diákok számára azonos oktatási feltételek biztosítását, a demokratikus társadalmi részvétel tanítását, az igazságtalan emberi bánásmód elleni harcot stb.

 
A multikulturális nevelés-oktatás megközelítési módjai: 

Tanterv-tartalmú megközelítés: fő célja, hogy a tanterv részévé tegye a kulturális és nemi csoportosulások hangjának, tapasztalatainak, kultúrájának, küzdelmeinek bemutatását

Eredmény központú megközelítés: célok, elméletek és stratégiák rendszere, amelyek az alacsonyabb társadalmi osztályba tartozó diákok, a színesbőrű és fogyatékkal élők, valamint a nők tanulmányi előmenetelén hivatottak javítani

Csoportközi megközelítés: célja, hogy segítsen a diákoknak pozitívabb attitűdöket kialakítani a különböző fajú, nemű és kultúrájú csoportokkal szemben; továbbá célja, hogy olyan elnyomott csoportok tagjainak segítsenek, mint a különböző faji csoportok, nők, fogyatékkal élők, hogy azok pozitívabb érzéseket fejleszthessenek ki magukban saját csoportjuk iránt  

 
Magyarországi fejlődés (Torgyik, 2004):

• a rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági változások hívták fel a többség figyelmét a kisebbségi csoportok eltérő szükségleteire, igényeire az oktatásban
• elkezdtek odafigyelni a legnagyobb hazai kisebbség csoport, a cigányság helyzetére, oktatási lemaradásaira
• igény mutatkozott a roma kultúra tanulmányozására a köz-és felsőoktatás területén
• pedagógusképző intézmények romológia kurzusokat, szemináriumokat indítottak (Pécsi Tudományegyetem romológia szakot indított)
• a tanár-és tanítóképzésben többségében speciálkollégiumok, programok szintjén van jelen ez a problémakör

 
A multikulturális nevelés-oktatás dimenziói:

Banks (2003) öt dimenzióját különbözteti meg a multikulturális nevelésnek és oktatásnak, melyek az alábbiak:

• tartalmi integráció
• tudáskonstrukciók
• az előítéletek csökkentése
• az esélyegyenlőség pedagógiája
• az iskola kulturális, szervezeti fejlesztése

 
Tatalmi integráció: arra fókuszál, hogy a különböző kisebbségekről, etnikai csoportokról, rasszokról milyen tudáselemek kerüljenek a tananyagba, azok hogyan integrálódjanak egy már meglévő tantervi anyagba, továbbá, hogy hol helyezzék el ezeket az ismereteket (külön kurzusként, szeparálva vagy a tananyag központi kérdéseihez kapcsolva) 

Tudáskonstrukciók: magában foglalja, hogy a tanárok milyen mértékben segítenek diákjaiknak megérteni, felfedezni és meghatározni, hogy egy bizonyos tudományterületen belül az implicit kulturális feltevések, referenciakeretek, perspektívák és előítéletek miként befolyásolják a tudás felépülésének módjait

Előítéletek csökkentése: célja a demokratikusabb értékek és viszonyulás kifejlesztése minden egyes tanulóban

Az esélyegyenlőség pedagógiája: akkor áll fenn, amikor a pedagógusok úgy módosítják tanítási gyakorlatukat, hogy ezzel elősegítsék a különböző rasszokból, etnikai, társadalmi csoportból származó, eltérő kultúrájú és nemű diákok tanulmányi előmenetelét 

Az iskola kulturális és szervezeti fejlesztése: az iskola kultúrájának újragondolását, felépítését jelenti, beleértve az intézmény légkörét, fizikai környezetét, az iskolavezetés, a tanárok és az adminisztratív személyzet elvárásait, hiedelmeit, a címkézés menetét, a tanítás stílusát és stratégiáit éppúgy, mint a tesztelés, vizsgáztatás módját, megfelelő tankönyvek kiválasztását, használatát az oktatási folyamatban

Felhasznált irodalom:

Banks, J. A. (ed.) – Banks, C. A. M. (ass. ed.) (2001): Handbook of research on multicultural education. Jossey-Bass, San Francisco.

Banks, J. A. (2003): Multicultural Education: Goals and Dimensions. 
http://depts.washington.edu/ceterme/view.htm

Czachesz Erzsébet (1997): Multikulturális nevelés (szócikk). In Báthory Zoltán – Falus Iván (főszerk.) (1997): Pedagógiai lexikon. II. kötet. Keraban Könyvkiadó, Budapest, 499–500. o.

Torgyik Judit: Multikulturális társadalom, multikulturális nevelés, Új Pedagógiai Szemle, 2004, 4-5., 4-14